Csaj a megállóból

Amikor üdén és illatosan beültek a kocsiba – Mariann mellém, Tünde hátul, középre -, csillogó szemeiken és állandósult mosolyukon kívül semmi nem árulkodott közös tegnap délutáni és esti programunkról, sőt még arról sem, hogy lenne miről árulkodni. Mariann teljes hajmennyiségét balról jobbra irányította – nem lehetett kis munka reggel a tükör előtt a sűrű zuhatagot … Olvass tovább

Baszás a bejárónővel

Tavaly történt, kora ősz volt, s akkor még jó meleg volt az időjárás. Hetente kétszer járt hozzánk egy bejárónő, aki a délelőtti Órákban dolgozott. Egy nap valamikor 1 óra körül haza mentem, azzal a tervvel, hogy lezuhanyozom, mivel mint írtam aznap nagyon meleg volt, s teljesen átizzadtam a ruhámat. Klári a bejárónő, mivel aznap későn … Olvass tovább

Mélytorokkal szoptam

Megbeszélem vele, hogy siessen. Kuncogok egy sort és kinyomom a telefont. Beszélgetés közben meg is száradtam, lévén, hogy a tus alól ugrottam ki a telefonért. Még bemasszíroztam a bőrömbe a kedvenc vaníliás testápolómat, vakoltam egy adag sminket és már a nyitott hűtőben túrtam jégkockáért. Kell a vodka-juice-omba sürgősen! Remegek az izgalomtól, azt sem tudom, mihez … Olvass tovább

Csaj a megállóból 10

Amikor üdén és illatosan beültek a kocsiba – Mariann mellém, Tünde hátul, középre -, csillogó szemeiken és állandósult mosolyukon kívül semmi nem árulkodott közös tegnap délutáni és esti programunkról, sőt még arról sem, hogy lenne miről árulkodni. Mariann teljes hajmennyiségét balról jobbra irányította – nem lehetett kis munka reggel a tükör előtt a sűrű zuhatagot … Olvass tovább

Csaj a megállóból 9

– Az is én vagyok! – szólalt meg váratlanul mögöttem. Tényleg! Mindenütt őt láttam hirtelen: a tükörben, a nyitott ajtóban, és a kezemben. A szobában minden rózsaszín vagy fehér volt, a hatalmas ágy sok párnával és plüssel, a bútorok, a tükör kerete… Ki gondolta volna, hogy létezik rózsaszín medve is? Csak én nem illettem a … Olvass tovább

Tilos a szerelmünk, de őrült és szenvedélyes

Soha ilyen finom, mégis erőteljes szenvedélyt nem éreztem korábban, soha, senkire nem vágytam annyira, mint arra az idegen férfira, akinek még az arcát sem láttam, akivel egyetlen szót sem beszéltem, akiről semmit sem tudtam. Különösebben nem szerettem a bulikat, ezért eléggé tartózkodóan fogadtam, amikor a húgom, Ági szólt, hogy a vőlegénye, Péter munkatársa bulit rendez, … Olvass tovább

Csaj a megállóból 8

Fogadjunk, hogy megszólít! – ajánlottam magamnak szemtelenül, nem mintha az önmagammal fogadásnak lenne különösebb tétje, akár az egyedül sakkozásnál: biztosra vehető a nyertes. Többször rámnézett: oldalról és laposan, szeme sarkából huncutul, és mosolyogva szemtől szembe. Kedves arc, megőrizve valamiféle bakfisos bájt, hatalmas, fénylő szemek… Az újságosnál leragadt egy idős hölgy, valamit variálgattak, ugyanis a szatyorjából … Olvass tovább

Éjszakai szórakozóhely 5

Az egyik csütörtöki bulin itallal a kezemben nézelődtem a táncolók mellett, egyszer csak visítozva a nyakamba ugrik valaki és hatalmas csókot nyom az arcomra. – Szia drágám – lehel a képembe egy kisebb italkereskedést. Lefejtettem a kezét és kis szünet után nagy nehezen beugrott, hogy az anyám barátnőjének a lánya az. Ahhoz képest, hogy háromszor, … Olvass tovább

Éjszakai szórakozóhely 4

Sikerült délután két óra felé felébrednem. Ildi még javában aludt, félig oldalt, félig hanyatt feküdt az ágyon, egyik kezével a lába között a punciját fogva. Olyan édes, ártatlan kislány volt alvás közben. Óvatosan, hogy ne ébredjen fel kihúztam a kezét és széjjelebb tártam a combjait, hogy teljesen látszódjon a most már rövid szőrű kis vörös … Olvass tovább

Éjszakai szórakozóhely 3

A hét gyorsan eltelt. Kedden kiszaladtam az árukat átvenni és a takaríttatást elintézni. A csütörtökön már Beával mentem ki az esti bulira kinyitni. Nyitás előtt Évike a két lábon járó csöcsparádé, Tibivel az egyik kidobóval enyelgett. Durcás tekintettel figyelte, hogy látom-e. Szilvivel beszéltem pár szót, de semmi utalás nem volt a közöttünk történtekre, közömbösen válaszolgatott, … Olvass tovább

Kamasz tavasz 7

Matekóra végső perceiben – élénkülő fészkelődéssel igyekeztük a tanár tudtára adni, hogy csupán a hang cammogó sebessége nem hozta még el a felmentő kicsengetést, de az már megállíthatatlanul úton van felénk – összehajtottam a pad alatt az újságot. A csukott ablak párkányára ereszkedett egy vadgalamb, és intenzív udvarlásba kezdett az üvegben tükröződő, megszólalásig azonos párjának, … Olvass tovább