Kultusznak nevezzük a vallásban a vallás gyakorlását. A hétköznapi életben a kultusz szót sokszor a divat szó jelentésével azonos értelemben használjuk. A szótőből (kult) képzett szó a kultúra, a kultikus például tárgy vagy személy jelzője, és a kultivál (megművel, szeret, örömét leli benne) jelentésű ige. A love, a szerelem kultuszának kezdetei: Ma már tudjuk, hogy a szerelem kulturális jelenség, a társadalmi fejlődés terméke. A. Huxley, századunk nagy angol írója a szerelem divatjairól szóló esszéjében azt írja, hogy ennek a jelenségnek két, ellentétes eredője van: az egyik az ösztönös impulzus (a szexuális késztetés), a másik az a társadalmi ellenállás, amely erkölcsi parancsok révén hat az egyénre. Ez utóbbiak igazolását sajátos mítoszok szolgálják. (A mítoszokról pedig tudjuk, hogy hitregék, mesés elbeszélések, „légből kapott” magyarázatok. De azért minden mítosz jellemző a korra és társadalomra, amelyben keletkezett.)
Szenvedély, szerelem, mámor, megszállottság, vágy, viszketegség – ezen szavakkal írjuk le azt az önkívületet, eufóriát, révületet, gyönyört, amelyet így vagy úgy, szinte mindenki átélt valamikor. Együtt jár velük a bánat, a keserűség, a fájdalom és a gyötrelem. Ám a szerelmet mindkét nem másképpen éli meg. De ahogyan Buda Béla írja, a „szerelem valamilyen formában minden társadalomban intézményesül, vagyis társadalmi normák és szerepviszonyok alakulnak ki körülötte.” A szerelem tehát kulturális szerepként jött létre, megvolt a maga ideológiája és szokásrendje. Körülötte többféle mítosz is kialakult. Hívei Rousseau-tól kezdve kidolgozták a romantikus szerelmi szenvedély mítoszát, amely mindenekfeletti értéknek, az isteni eksztázis egyik formájának tartotta a szerelmet. Ez többé-kevésbé vallásos mítosz.
A férfiak és nők szexszel, szerelemmel kapcsolatos indítékai és elvárásai nagyon eltérőek. Mindezek mélyen gyökereznek az emberiség múltjában. Rövidre fogva, a mai férfi a vizuális ingereket, a nő egészségének, termékenységének, fiatalságának jeleit, a nő a férfi hatalmának, társadalmi helyzetének, elkötelezettségének, vagyonának külső jeleit találja izgatónak – ugyanúgy, mint őseink. Szexuális vágyaink és indítékaink több százezer év alatt nem nagyon változtak. Lehet, hogy ez nem népszerű álláspont, abban a világban, ahol divat azt mondani, hogy férfiak és nők ugyanazt akarják az élettől, azonosak a motivációik, a hajlandóságaik és a vágyaik, de hamarosan be fogod látni, hogy ez nem igaz
De voltak reálisabb, köznapibb mítoszok is. Például, hogy a szerelmet és a szexet csak a házasságkötés teszi elfogadhatóvá, tehát alkalmazkodni kell a fennálló viszonyokhoz. („Föld a földdel házasodik” – vagyis földbirtokos a földbirtokossal stb.) Az ilyen mítoszokban jelentkezett a Huxley által említett társadalmi ellenállás: akadályok sora, amit a szerelemnek le kellett győzni a beteljesülés elérése érdekében. Az ember azt gondolná, hogy a sok akadálytól a szerelem hamar elvérzik. A valóságban éppen ellenkezőleg történik: minden akadály „olaj a tűzre”, különösen akkor, ha a szerelem kölcsönös (vagy legalábbis ez remélhető). Persze sok mindentől függ, hogy mennyire képes valaki harcolni a szerelméért: a társadalmi helyzetétől és neveltetésétől, önbizalmától stb. Viszont tény, hogy általában az a szerelem tart tovább, amelyik külső akadályokba ütközik, s nehezen éri el célját. Reménytelen szerelmek sokszor egy egész életen végighúzódnak; az ilyen kudarc terhét nem mindenki tudja ledobni magáról. A szerelemért hozott, kisebb-nagyobb áldozatokat pedig megkönnyítették a szerelem mítoszai, amelyek azt mindennél magasabbra helyezték, szinte oltárra emelték. Így alakult ki a szerelem kultusza, szinte vallásos tisztelete. Egyre többen komolyan vették „a szerelem mindent legyőz” (omnia vincit amor) jelszavát, és mindennél előbbre helyezték szerelmüket. Ezért furfanggal vagy hősködéssel mindenáron el akarták érni céljukat, vállalva a törvénybe és szokásokba ütközés veszélyeit. Viszont az is igaz, hogy a szerelemért folytatott, hősies küzdelem a legtöbb ember elismerését kivívta, mert kapcsolódott az emberi szabadságjogokért vívott harchoz. Stendhal, aki író létére már-már tudományos művet írt a szerelemről a múlt században, kimondta, hogy „csakis azok a házasságok valóban törvényesek, amelyeket igazi szerelem parancsol”. (Ám hogy mi az igazi szerelem, azt ő sem határozta meg. Valószínűleg egyszerűen a kölcsönös vonzalmat jelentette nála.) Ahogyan a polgárság saját szabadságjogait kiküzdve győz a rendi társadalom fölött, úgy válik a szerelem mind inkább elismertté – előbb inkább csak az irodalomban, majd lassan az életben is.
A szerelemfelfogás persze változik. Először a romantikus szerelem jött divatba, de századunkban már teret hódít a szerelem reálisabb megítélése, mondhatni „trónfosztása”. Napjainkra sokat veszített jelentőségéből, sőt, gyakran kifejezetten háttérbe szorul. Egyesek szerint előbb-utóbb teljesen kimegy a divatból. Fölteszik a kérdést: egyáltalán kinek kell a szerelem – és minek? Hiszen mítoszokra és kultuszokra igazán nincs ma szükség!
S most én kérdezlek, kedves Olvasó: értékrendedben milyen helyet kap a szerelem? Fontos vagy mellőzhető? Szívesen áldozol-e a „szerelem oltárán”?
A szex és nemiség: A nemi vágy főhormonja, a tesztoszteron, amiből a férfiaknak tízszer-hússzor több jut, mint a nőknek. Ezért olyan erős és türelmetlen bennük a nemi ösztön. A férfiak a tesztoszterontól szőrösebbek, nagyobbak, erősebbek, agresszívabbak és fickósabbak a nőknél. Ám a férfiakban feltűnően kevesebb az oxitocin, mint a nőkben. Az oxitocin, az „összebújós hormon” nagy mennyiségben szabadul fel a férfiakban és a nőkben orgazmus közben. Amint azonban bekövetkezik az ejakuláció, a férfiból ki is ürül az oxitocin, ezért nem vonzza őt annyira a szex utáni összebújás, ami annyira fontos a nőknek.
A szexet a változatosság, és szexuális segédeszközök és érdekessé, különlegessé teszik. Egy szexshopban vásárolt vibrátor, vagy szexi ruha csodát tud tenni az élvezetek és vonzalom terén. Szexshopok az országban bárhol elérhetők, de online sexshopban is vásárolhatsz. Budapest városban van a legtöbb sexshop üzlet, a legrégebbi az Intim Center, ami a Károly krt. 14. sz. alatt található, minden nap nyitva tart.
Amikor az emberek összeállnak párba, love és sex – vagy egymásba szeretnek, ahogyan mondani szokás -, magas bennük az oxitocin szintje. Ez a hormon ajándékoz meg azzal a kellemesen meleg érzéssel, hogy megkaptuk, amire vágytunk. Mivel a nőkben magasabb az oxitocin szintje, ezért mélyebben élik át a szerelmet egy új kapcsolat kezdetén. Minél több oxitocin szabadul fel bennük, annál gyengédebbek lesznek, annál komolyabban veszik a kapcsolatot. Elég kiejteni előttük a szerelmük nevét, elég ábrándozni róla, elég megérezniük vagy meghallaniuk a szeretett férfihoz kapcsolható szagot, vagy dallamot, máris megemelkedik bennük az oxitocinszint. Ha úgy érzi, szeretik és imádják, arca kipirul, ragyog a hormonoktól, és sugárzik belőle a melegség. Ugyanígy meglátszik rajta, ha úgy érzi, hogy nem szeretik.
1. Szex és szerelem (Love) cikk itt 2. A szerelem eredete a nemi vágy és a kémia. 4. A szerelem és szex kultuszának kezdetei.
A közösülés vagy nemi aktus (latinul: coitus (koitusz) – szó szerinti jelentése: „összejövés”) a párosodás (kopuláció) emberekre vonatkozó általános elnevezése; az, amikor a hímvessző behatol a hüvelybe. A közösülés fogalma alatt általában a nemi egyesüléssel kapcsolatos szexuális tevékenységek tágabb körét értik, míg a koitusz kifejezetten a nemi szervek egyesülését jelenti. A közösülés szó szeretetet, szerelmet kifejező szinonimája a szeretkezés.
Elmesélték nekem egy orvos nyilatkozatát arról, hogy miért nem lett belőle nőgyógyász. A válaszát nagyon érdekesnek találtam, sőt, egészen elbűvölt: bevallotta ugyanis tudatlanságát a női szerveket illetően. Azt mondta, hogy egyszerűen bizonytalannak érezné magát a hüvely(közelé)ben, mert úgy tapasztalta, hogy a női test kiszámíthatatlanul viselkedik az orvosi rendelőben. A sajátosan női szervek nem reagálnak előírásnak megfelelően, mint ahogy a testünk többi része reagál egy kezelésre. A hüvely szeszélyes – és mi tudjuk ezt jól. Mégis különös, hogy az orvostudomány nem bír vele. Nem lehet tudni biztosan, hogy mi okozza a baját, ha beteg, és mitől gyógyul meg végül. Majdhogynem egyéni bánásmódot igényel.
A legújabb kutatások szerint a nők akár több mint 20 százalékának orgazmusa van nemi erőszak közben. Dr. Rusz Edit szexuálpszichológus szerint ez a folyamat valóban nem olyan ritka, mint amilyennek gondolnánk: az erőszakos aktus közben ugyanis megszűnik a lélek, a test pedig képes úgy reagálni, mint bármely kívánt szex során. Dr. Csides Kata viszont visszautasította még csak a feltételezését is annak, hogy egy nő ilyen szinten képes legyen kikapcsolni az agyát. Azt viszont ő is beismeri, hogy ilyen esetekben is benedvesedik a női hüvely – de nem az élvezés, hanem a túlélés miatt. A nők 5-20%-a él át orgazmust nemi erőszak elszenvedése során – erre a megállapításra jutottak egy új kutatás eredményeképp a doktorok. Sőt, állításuk szerint ez az adat jóval magasabb lehet, hiszen az áldozatok a szégyen és a félelem miatt a legtöbb esetben nem mernek beszélni a történtekről.